Hajnal Éva
Csipke
Meghidegültek
a csendek,
zizzen a tarka levél
ékkövek égő lelkemen élnek,
rebbenőt dúdol az éjnek a szél.
zizzen a tarka levél
ékkövek égő lelkemen élnek,
rebbenőt dúdol az éjnek a szél.
Vadlovaim
feketéllnek
csillagok esti egén,
bús tavaimba rejti a kéket
hűs meredélyen az éji szekér.
csillagok esti egén,
bús tavaimba rejti a kéket
hűs meredélyen az éji szekér.
Lábnyomaimban
a lángok,
karcsú bokám remeg épp
ringat a csípőm, szoknya ha lebben
hajfonatom selyeméj.
karcsú bokám remeg épp
ringat a csípőm, szoknya ha lebben
hajfonatom selyeméj.
Gondolatom
tovalibben,
éled a nap tüze már,
hajnali pára szárnyaim éke,
csipke a kőnyoszolyán.
éled a nap tüze már,
hajnali pára szárnyaim éke,
csipke a kőnyoszolyán.