Cs. Nagy László
Őszi hírnök
Hulló levél,
te bús őszi hírnök,
te parázsló nyárból szőtt szép halál,
ércszínű, vad felhőkből kiöntött
színek, ködmélyü koporsója vár.
te parázsló nyárból szőtt szép halál,
ércszínű, vad felhőkből kiöntött
színek, ködmélyü koporsója vár.
Szürke szalaggal
átölelt fejfát
állít majd sírodra a röpke szél,
és a bukó nap csöpögtet hennát
oda, hol remélőn megszülettél.
állít majd sírodra a röpke szél,
és a bukó nap csöpögtet hennát
oda, hol remélőn megszülettél.
Pókhálók
lengik köréd a táncot,
harmatot sírnak rád a hajnalok,
elsodor, mint lepattant zománcot
egy sóhaj, rozsdás-szűz pillanatok
harmatot sírnak rád a hajnalok,
elsodor, mint lepattant zománcot
egy sóhaj, rozsdás-szűz pillanatok
álmos szőnyeggé
összecsomóznak,
puhán zizzenő a lépés zaja,
és a színek új bűnöket gyónnak
a nyárnak, míg ellobban illata.
puhán zizzenő a lépés zaja,
és a színek új bűnöket gyónnak
a nyárnak, míg ellobban illata.